laptop vásárlás részletre rendelés,laptop vásárlás részletre akció,laptop vásárlás részletre árak,laptop vásárlás részletre hol olcsó,laptop vásárlás részletre azonnal,laptopok részletre


Paraméterek, termékleírás - HP Compaq 615 WD661ES
Optikai meghajtó     DVD Super Multi
Hangkártya     Van
Súly     2.49 kg
Processzor
Processzor típusa     AMD Athlon 64 X2
Processzor órajel     2.1 GHz
L2 cache mérete     1 MB
Memória
Memória mérete     2 GB
Memória típusa     DDR2
Kijelző
Kijelző mérete     15.6"
Kijelző felbontása     1366 x 768
Videókártya típusa     Integrált
Merevlemez
Merevlemez típusa     HDD
Merevlemez kapacitása     320 GB
Merevlemez fordulatszáma     5400 rpm
Adatátvitel
Infraport     Nincs
Bluetooth     Nincs
Wlan     Van
Modem     Van
Csatlakozók
USB portok száma     3
Firewire     Nincs
Monitor kimenet     VGA (D-SUB)
DVI port     Nincs
HDMI kimenet     Nincs
S-Video     Nincs
Fülhallgató kimenet     Van
Mikrofon bemenet     Van
Express Card     Van
Soros port     Nincs
Támogatott memóriakártyák
SD     Van
MMC     Van
Memory Stick     Nincs
Memory Stick Pro     Nincs
xD     Nincs
Webkamera
Webkamera felbontása     2
Akkumulátor
Akkumulátor cellaszáma     6
Boltok és árak
Gyártó: HP
Modell: Compaq 615 WD661ES

Tulajdonságok:

    * Kijelző méret: 15,6"
    * Kijelző típusa: WXGA
    * Kijelző felbontás: 1366x768 pixel
    * Processzor típus: AMD Athlon64 X2 QL-65
    * Processzor frekvencia: 2,1 GHz
    * Processzor L2 cache méret: 1 MB
    * Processzor FSB frekvencia: 3600 MHz
    * Chipkészlet gyártó: AMD
    * Chipkészlet modell: RS780MN
    * Memória méret: 2 GB
    * Memória frekvencia: 667 MHz
    * Memória max. bővíthetőség: 4 GB
    * Memóriahelyek száma: 2 db
    * Memóriamodul: DDR2
    * Merevlemez kapacitás: 320 GB
    * Merevlemez sebesség: 5400 RPM
    * Optikai meghajtó: SuperMulti
    * Grafikus vezérlő gyártó: ATI
    * Grafikus vezérlő modell: Radeon HD3200
    * Grafikus vezérlő memória: 256 MB
    * Kártyaolvasó: 3in1
    * Billentyűzet nyelv: HU
    * Operációs rendszer: nincs
    * Operációs rendszer kompatibilitás: Windows 7, Windows Vista
    * Audio csatlakozók: fülhallgató kimenet, mikrofon bemenet
    * Csatlakozók: 3xUSB, Express Card, LAN, VGA
    * Akkumulátor típus: Li-ion
    * Akkumulátor cellaszám: 6
    * Akkumulátor teljesítmény: 4400mAh
    * Hálózat: 10/100 LAN, 56k modem, WLAN
    * Méret (HxMxSz): 37,18 x 25,43 x 3,20 (elöl) cm
    * Súly: 2,5 kg
    * Tartozékok: hálózati adapter
    * Extrák: beépített webkamera


Áttekintés

Szabad mozgás kedvező áron: a kétségtelenül meggyőző árú AMD Business Class megoldások, a 15,6"-es HD képernyő, a 2 megapixeles webkamera és a Wi-Fi tanúsítvánnyal rendelkező WLAN-opciók kivételes üzleti értéket nyújtanak.

Jellemzők

Többet nyújt, mint ami várható: az új 15,6"-es képátlójú, LED-es háttér-világítású HD 1 kijelző jobb fényerőt, kontrasztot és képtisztaságot eredményez a noteszgép képernyőjén, így a képek élénkebbnek hatnak.

Mindig kapcsolatban: a beépített 2 megapixeles webkamerának, a beépített mikrofonnak és a Wi-Fi tanúsítvánnyal rendelkező WLAN funkciónak 3 köszönhetően nem szükséges további hardverek vagy szoftverek beszerzése vagy szállítása 2 a videokonferenciához és egyéb multimédiás tartalmakhoz.

Középpontban az üzlet: a Compaq 615 a DriveGuard nevű biztonságos merevlemez-rögzítési módot alkalmazza, amely segít mérsékelni a merevlemez rázkódását, így a fontos adatok jobb védelemben részesülnek.

Megújuló erő: A gyorstöltő technológia 4 a noteszgép akkumulátorát 90 percen belül 90%-os szintre tölti a munka mielőbbi folytatása érdekében.

Így is ismerheted: Compaq 615 WD 661 ES, Compaq615WD661ES, Compaq 615 WD661 ES

Idézet egy színvonalas alkotásból
 
Kikászálódtam a verdából. Az eső megint becsorgott a nyakamba, és a gyomromban buzogni kezdett a sav.
Hardy kiemelte a puskát hátulról, és a motorházra fektette.
- Csak velem fog szóba állni. Várj meg a kocsinál, és tartsd nyitva a szemed!
- Ha bajba kerülsz, nem sokat tudok segíteni - ellenkeztem a köpcössel, de megmondom őszintén, nagyobb kedvem volt az esőben ácsorogni, mint még jobban belemászni ebbe az ügybe.
- Nem lesz semmi gond, csak arra figyelj, hogy kint ne legyen zűr! Ha baj van, előbb a dudát használd, aztán a puskát! Ez a helyes sorrend, remélem, nem felejted el.
- Nagyon vicces vagy, tényleg nevetek! Stukkerod van? Gondolom, nem akarod azt bevinni magaddal - mutattam a motorháztetőt behorpasztó biggánra.
Hardy kezében hirtelen megjelent egy hosszú csövű pisztoly. Ijesztő látvány volt, de beigazolódott a régi mondás, miszerint a kis ember nagy pisztollyal jár.
- Tizenhat lövetű Velex Colt. Egy kisebb űrhajót is leszedhet vele az ember. Nem megyek szarni sem nélküle.
- Rendben, akkor a lezuhanó űrhajókból tudni fogom, hogy bajba kerültél. A nők nem világosítottak még fel, hogy nem a méret a lényeg?
Beintett, és a zakója alá tűzte a mordályt. Elindult a ház felé, felkocogott a lépcsőn, majd megzörgette az ajtót. Fél perc múlva megunta a várakozást, lenyomta a kilincset, és bement a házba.
Nekidőltem a kocsi oldalának, és hagytam, hadd ázzak, hátha az esőcseppek megtisztítják a gondolataimat a rájuk száradt mocsoktól. Tíz perc várakozás után kezdtem egyre rosszabbul érezni magam. - Tessék a csekk, ihol a filmek! - Ez a mozdulatsor húsz másodpercnél nem vesz többet igénybe, sőt abba már a rossz időjárás megtárgyalása is belefér.
Megint megnéztem az órámat, negyed tizenkettőt mutatott. Még vártam öt percet, aztán elővettem a stukkert, és elindultam a ház felé. Az ajtó nem volt zárva, ugyanúgy bementem, akárcsak a köpcös. Régóta nem olajozták meg a forgókat, nyikorgott, amint szélesre tártam magam előtt.
A Bull reflektora kísérteties helyet világított meg. Az előszoba faláról méteres darabokban hiányzott a borítás, és a csupasz beton tompán csillogott. A padló tisztességesen recsegett, ahogy jobbra átvágtam az előszobán. Az emeletre vezető lépcsőnél a sáros lábnyomok egyértelműen mutatták, hogy felfelé van a követendő irány.
Fönt az ajtók hiányoztak a tokokból, a szobák üresen tátongó szája cseppet sem tűnt hívogatónak. A bal oldali sötét luk valamikor fürdőszoba lehetett, az elrozsdált csaptelepeken csótányok futottak szét. A másik helyiség falain is jókora repedések tátongtak. A csótányok itt sem örvendtek az érkezésemnek, végigszaladtak a szőnyeg mocskos maradványain, és eltűntek a feltépett padlóburkolat üregeiben.
A másik oldalon csak egy szoba volt, de az legalább lakott. Egy matrac, három szék, egy vasasztal és hatalmas szemétkupac mutatta, hogy ha nem is ember, de valaki biztosan meghúzza magát ebben luxusban. Az asztalon trinn-akkumulátoros vízforraló, ahogy megérintettem, megégette a kezemet.
Ezt nemrég használta valaki!
Lementem a lépcsőn. Balra fordultam, pár lépés után ismét egy ajtó, ezúttal nem csak a helye. A zár kattanva engedett. A nyikorgásra valami megmozdult a sarokban. Odakaptam a fegyverrel, aztán megkönnyebbülten felnevettem.
A macska szeme sárgásán parázslott, meredten bámult a képembe. Felnyávogott.
Miááuuu?!
- Anyád! - dühödtem meg rá.
Ekkor zörgést hallottam, és a macska felvisított. Fordulás közben ért az ütés, balról a fülem fölött, amitől felszikráztak szemem előtt a csillagok. Elkábultam, csak találomra húztam meg a ravaszt. A Bull beledördült a sötétbe, és a lángnyelv fényénél egy sötét árnyat pillantottam meg.
Mögém került; a második ütést a tarkómra kaptam. Térdre zuhantam, a kezemből kiesett a fegyver. Az ágyéka felé ütöttem, de nem volt teste, vagy én találtam mellé. Kaszáló mozdulattal próbáltam megragadni, de elvesztettem a maradék egyensúlyomat, és az arcommal összetörtem egy téglarakást. Vagy legalábbis úgy éreztem.
Valami a fejemen koppant; nem esőcsepp volt, mert belezuhantam egy kavargó, kékes örvénybe. A felszíni világ egyre gyorsabban távolodott, majd megszűnt létezni.

4.

- Ne, Sandy, most ne! - nyögtem fel, amikor a feleségem nyelve megcsiklandozta a fülemet. A nyelv fürge volt, érdes és hideg. - Sandy!
Ekkor jöttem rá, hogy nincs már feleségem, és nem vár haza a két gyerek sem. A Triplextől bomlott agyú kölyök mindhármukkal végzett azon a szombat éjszakán.
A ház ropogva égett.
- Eresszetek! - üvöltöttem a tűzoltóknak, akik szorosan tartottak.
- Ember! Meg akar halni?!
Kitéptem magam a kezükből, és a ház felé rohantam. Berúgtam az ajtót. A betóduló levegőtől felhördült a tűzdémon, és felém kapott. Átugrottam a lángokon. Sandy a konyhában feküdt, ovális arcán a halál döbbenete. A mellkasa szétrobbantva, a bordák rózsaszín csontjai törött ketrecként meredtek ki a testéből. A gyerekek a nappaliban voltak. A tűz megkímélte őket, mintha nem akarta volna az ártatlanságukat felfalni. A falak már lángokban álltak, a műanyag ablakok megolvadtak és zavaros masszaként csorogtak le a keretből. Körbenyaldosott a démon. A ruhám parázslani kezdett, üvöltve téptem le magamról a kabátot és az inget. Ömleni kezdett a könnyem, és minden levegővétellel egyre emésztőbb fájdalom mart a tüdőmbe.
Gaby a holovízió előtt feküdt, Tom a sarokban. Nem akartam látni ezt a borzalmat. Üvölteni kezdtem, mintha a hangok eltüntetnék előlem a testeket. Valaki megragadott, és vonszolni kezdett.
- Hozzák ki őket is! - ordítottam a tűzoltónak, aki kirángatott a lángok közül. A parancsnokra nézett, akinek kormos arcán nem voltak érzelmek. Hogy is lehettek volna? Nap mint nap átélik ugyanezt. Tompa vijjogást hallottam. Nem értettem, sehogyan nem illett ide ez a hang. Mintha nem is ebből a világból származott volna, hanem odalentről.
Hárman mentek be értük. Amikor kijöttek, Sandy úgy lógott a tűzoltó vállán, mintha egy zsák ruha lett volna. A gyerekeket ölben hozták ki, és lefektették őket a betonra. Addig néztem őket, amíg a kép beleégett az agyamba. Aztán a rendőrökhöz mentem, akik körülálltak valakit.
- Hadnagy! Ne tegye! - Jameson őrmester megpróbált megállítani, de a felém nyúló kezét két ujjal megfogtam, megtekertem és felhúztam a tarkójáig. A másik kezemmel megragadtam a fegyverét, és kirántottam a tokjából. A biztosítózsinór nagy csattanással szakadt el.
- Ne tegye! Hadnagy!
A járőr tagjai szótlanul nyitottak utat. A halál ülhetett az arcomon. A kölyök mocskos volt és vadállat módjára vicsorgott. Az elektromos béklyótól mozdulni sem tudott, csak a fejét dobálta ide-oda. A szája habzott, a szeme pedig vöröslött az elpattant erektől. Artikulálatlan hangon ordított.
- Megöltem a rohadt kurváját! Kicsináltam őket! Téged is megöllek!
Jameson fegyvere nagyot dörrent. A rángatózó fej eltűnt, belerobbant a földbe. Véres cafatok és szürke kocsonya repült szanaszét. A bámészkodók felsikoltottak, én pedig némán álltam a hulla fölött.
- Hadnagy... - Jameson mellém lépett, és kezét a fegyverre tette. - Adja át a pisztolyt! Legyen eszénél, ne csináljon több őrültséget!
Őrültséget?
- Már nincs szükségem a fegyverére, Jameson - mondtam neki halkan, és a kezébe nyomtam. - Már nincs szükségem semmire.
A nyelv megint belesiklott a fülembe.
- Sandy?
Kinyitottam a szemem. A macska halkan dorombolt és sárga szemével engem bámult. Nem álltam a pillantását.
Nagy nehezen feltornáztam magam. Már hajnalodott, és a sötétséget lassan feloldotta az érkező reggel néhány kósza napsugara. Az órám világító kijelzőjére néztem.
Negyed öt volt. A fejem sajgott, a halántékomnál és a tarkómon fájó dudort tapintottam. Az ujjam nedves lett a gyengén szivárgó vértől. Szédültem és a gyomrom is kavargott. Nem tudtam eldönteni, hogy az emléktől vagy az ütésektől.
Csak remélni tudtam, hogy aki kicsinált, a Bullt nem vitte magával. Amikor már egyenesbe jött a talaj a lábam alatt, letérdeltem, és négykézláb végigkutattam a szobát.
Az egyik sarokban volt. Megmarkoltam, de a hideg fémtől most nem éreztem magam erősebbnek. Bekapcsoltam a lámpáját, és magam elé világítva elindultam kifelé. Az előszobában megbotlottam valamiben. Odavilágítottam, és lehajoltam. A meggondolatlan mozdulatra vörös szikrák pattogtak a szemem előtt, és zúgni kezdett a fejem.
Egy hosszú csövű, 16 lövetes Velex Coltot emeltem fel. Egy kisebb űrhajót is leszedhet vele az ember... A markolatán sötét maszat. Vér, az én vérem. Hardy a csövénél foghatta, és a súlyos markolattal előbb halántékon, majd tarkón vágott.
- Ha megtalállak, a szart is kiverem belőled - jelentettem ki hangosan, hogy a zörögve motoszkáló csótányok is jól hallják.
Kiléptem a hajnalba. Hosszú gyaloglás várt rám, de nem jutottam messzire. Néhány sarokkal arrébb belefutottam egy ellenőrzésbe.
- Kapkodjon a bárányfelhők után, jóember!
Felnéztem, de a hajnalodó égbolton csak halvány pacnikat láttam. A zsaru azonban nem viccelt, és a lábamtól fél méterre gőzölögve elpárolgott egy pocsolya.
Felemeltem a kezem, jó magasra.
A fekete-fehér csíkos járőrautó reflektora lándzsaként szegeződött rám. Rohamkocsi volt, a tetején körbeforgó lövegtoronynyal. Halvány csiklandozást éreztem a tarkómnál, ahol az ütéstől jóval érzékenyebb volt a bőröm. Egy szkenner letapogató sugara tetőtől talpig végigsiklott rajtam.
- Mi a fenét keres maga itt, ember? - kászálódott elő egy jól megtermett, védőpáncélba öltözött járőr. Mellén a Koch Beach-i seriffiroda emblémája díszelgett, protonvetőjét egyenesen az arcomnak szegezte. - Waters őrmester vagyok, és boldoggá tenne, ha válaszolna!
- Kinyithatom a számat? - kérdeztem ideges vibrálással a hangomban. A zsaru oldalazni kezdett, hogy kikerüljön a rohamkocsi tűzvonalából.
- Ha lassan beszél, és nem köpköd - jelentette ki szigorúan, és fél térdre ereszkedve megcélozta a hasamat.
- Miért, az már támadásnak minősül?
- Magánál két fegyver is van, tán jobban tenné, ha nagyon lassan az egyiket a másik után letenné a földre!
Lassított és kikockázott felvételként benyúltam a zakóm alá, és a Bullt a csövénél fogva ledobtam a földre. A fém csattanása végigvisszhangzott a kihalt utcán, és ide-oda csapódott a házak között.
- Most a másikat is!
Hardy Coltja lapos ívben követte a Bullt. Csak egy dolog vigasztalt: ez a stukker az elmúlt 24 órában többet volt a padlón, mint én.
Waters jól hallhatóan felsóhajtott, és hátraszólt a kocsiban ülőknek.
- Jöhettek!
Még két páncélos bújt elő a rohamkocsiból. Felvették a szabályos háromszög alakzatot, és halálos ékként közeledtek felém. A gyengébb idegzetű polgártársak ilyenkor szarják össze magukat. Nekem sem hiányzott sok hozzá.
- Van valami igazolvány magánál? - A legelső zsaru lehetett a parancsnok. Olyan finom kézjelzésekkel irányította a járőrt, hogy az akadémián sem mutatják különben.
Előkapartam a tárcámat, és két ujjal felé nyújtottam. Waters kilépett a háromszögből, és megint oldalra mozgott, hogy ne akadályozza a többieket, ha valami meggondolatlanságot követnék el. Kivette a kezemből a tárcát, és a sisaklámpája fényénél átvizsgálta.
- Maga privát hekus?
- Teljesen.

oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo